Marinettáék hazamennek

Hát eljött az idő! Zolinak befejeződött az iskola és készülnek haza! Kicsit irigykedem is, hogy ők hazamehetnek Tatára és kicsit szomorú is vagyok, hogy elmennek! Hiányozni fognak!

Búcsúzásként tartottunk egy magyar összejövetelt a Legends-ben egy japán étteremben. Gabiék ajánlották, azt mondták felejthetetlen élmény. Hát tényleg az volt! :)

Ebédelni mentünk, mert ez mindenkinek jobb, mint egy vacsora. A gyerekek miatt. 

Az étteremnek van sushi bárja is, de mi a hagyományos evést választottuk. Az asztalok mind U alakban vannak, középen egy hatalmas főzőlap. 

Először kihozták az étlapot, kiválasztottuk ki, mit szeretne enni, aztán jött egy szakács, egy kiskocsi nyersanyaggal és ott előttünk készítette el az ennivalónkat. Na de nem ám csak úgy a'la nature! Olyan poénokat ejtett közben! Először a tojásos rizst csinálta meg. A tojásokat elkezdte dobálni a levegőbe, majd egyiket a zsebével, a másikat a szakács sapkájával kapta el. Utána jó látványosan összetörte őket és így kezdett neki a főzésnek. 

Majd a zöldségköret következett. Amíg sültek a zöldségek, addig óriási, különböző méretű hagymakarikákból egy kúpot rakott ki. A közepét megtöltötte valami szójaszósszal és meggyújtotta. Először csak lángolt, majd ahogy elkezdett forrni a szósz, elkezdett kifutni a hagymarakásból és úgy nézett ki, mint egy tűzhányó! A srácok nagyon élvezték. Majd az egészet összekeverte. 

Amint kész volt egy adag kaja, egyből porciózta is a tányérunkra. Ezután a húsok következtek. Itt is ki, mit kért mindenkinek elkészítette. Közben néha lángolt az egész főzőlap! Ja, persze Sárika ismét sokkot kapott ezektől a szörnyű, ijesztő dolgoktól. Így a produkció hátralévő részét, jó messze az asztaltól, biztonságos távolságról néztük végig.

A legvégére a rákokat hagyta a szakács. Amint elkészültek, feldarabolt néhányat és elkezdte dobálni a falatkákat a szánkba! És addig csinálta amíg nem sikerült elkapni legalább egyet! nagyon sokat nevettünk! 

A végeredmény

 Amikor már mindenki evett, akkor megkérdezte, hogy mindenkinek ízlik-e? Nem-e hiányzik valami róla? Mindenki elégedetten bólogatott. Majd Marinettát megkínálta egy kis szójaszósszal és válasz sem érkezett, már locsolta is, de nem a tányérra ment, hanem Marinetta ölébe! Marinetta egyből sokkot kapott, majd amint felocsúdott, észre vette, hogy az nem is szósz volt. Egy szószos tégelyből egy vastag madzag jött ki. de teljesen úgy nézett ki elsőre, mintha szójaszósz lett volna! Na ezen nagyon jót derültünk! Főleg Zolinak tetszett nagyon, na meg a srácoknak!

Ebéd után még elmentünk Marinettáékhoz és jó későn jöttünk csak haza tőlük. Jó sokat beszélgettünk Tatáról, meg a tatai életről. Nagyon honvágyam lett ettől!
Közben sárika olyan jól el volt a srácokkal, hogy szinte rá sem kellett néznem! A fiúk nagyon ügyesen figyeltek rá! Egyből szóltak, ha valami olyan történt, amiért szólni kéne. ha egyszer elmondtam nekik valamit, hogy pl. nagyon figyeljenek,hogy ne menjen Sárika a lépcső közelébe, egyből megértették és onnantól kezdve mindig figyeltek erre. Szóval úgy telt a délután, hogy szinte alig kellett Sárikával foglalkoznom. Azt hiszem a kistesónál sokkal könnyebb lesz minden! 

Még másnap is elmentünk hozzájuk, mert adott nekünk néhány dolgot, amit nem akart hazavinni, de kidobni sem akarta őket. Aztán elbúcsúztunk tőlük legalább egy fél évre, és ők másnap már indultak is végleg haza.

Azóta már jelentkeztek is otthonról. Minden rendben volt az úton hazafelé. Sikeresen megérkeztek