Vasárnap Amy-ék és persze Misiék jöttek búcsúvacsorára. Most újítani akartunk a menüt illetően, de Amy nagyon meg szeretné tanulni a gulyás "titkát", így a leves az maradt, a második viszont töltöttkáposzta volt!!!
Már kora délután megérkeztek, hogy tudjunk együtt főzni. Persze én már mindent előkészítettem, mint a főzőcske műsorokban. Minden megpucolva, feldarabolva. Így persze, hogy elég 1 óra majdnem az összes étel elkészítésére :/
Persze a gulyás tovább tartott. Amy csak nézett nagy szemekkel, hogy jééé ez ennyire egyszerű??? Igen! Ugye milyen fantasztikus ízek kerekednek, ha az ember együtt főzi a zöldségeket a hússal?! Nem mint it...!
Természetesen a gyerkőcök addig szétszedték a lakást és hol felváltva, hol egyszerre bőgtek. A felállás a szokásos: Daniel imádja Sárikát (egész este ölelgette, puszilgatta még az ajtóból is visszarohant megpuszilni, amikor mentek haz :) Mary-Jo is imádja Sárikát a maga módján... leginkább húzgálja a haját, nyomkodja a szemét és mindig Sárika játéka kell neki. Sárika meg kis nyuszi, nem védi meg magát, csak mindenért sír. ilyenkor Daniel, a hős lovag, a védelmére kell és el agyabugyálja a húgát, utána hol az anyja, hol az apja meg őt, így mindhárom gyerek bőg valaki miatt. De amúgy jól elvoltak! :)
Minden esetre mi remekül éreztük magunkat! Mire kész lett minden, Misiék is megérkeztek. A töltöttkáposztáért is teljesen oda voltak Amyék.
Vacsi után olyan jól eldumcsiztunk.
Most egy kicsit fáj a szívem, hogy őket itt kell, hogy hagyjam. Tudom, hogy fogunk még találkozni, de nem ilyen sűrűn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése