Army wifes

Amíg a férjeink tanulnak, addig a feleségeknek indítottak egy 2 héten át tartó Orientation Course-t, ahol egyrészt megismerkedhettünk egymással plusz rengeteg infót kaptunk szinte mindenről, ami az itt tartózkodásunk alatt szükséges. Shopping tanácsadás (mit, hol érdemes venni), aktivitási lehetőségek, gyerek programok, hogy tudunk orvoshoz menni, rendőri beporzás is volt, jött egy Weather Man, aki a helyi fincsiségekről (pl: tornádók) tartott előadást, meg szóval minden ilyen. a legvégén a course-nak volt egy sunday coffe, ahol kaptunk egy oklevelet, hogy mi részese voltunk ennek az eseménynek. Ja az természetes volt, hogy a gyerek megőrzést itt is biztosították, de Sárikát én ide is magammal vittem. Jó is volt, mert nagyon fel tudta dobni a hangulatot! Ha valaki kiállt középre és elkezdett beszélni, Sárikára egyből rájött a beszélhetnék! Marha cuki volt! Minden feleség oda volt (van) érte!!! :)

Itt ismerkedtem meg Virágné Marinettával, aki nem hogy magyar, de ő is tatai!!! :) És még sok ás nemzetközi feleséggel. Ahhoz képest, hogy eleinte el sem akartam menni "erre a hülyeségre", szinte mindig nagyon jól éreztem magam! Nagyon jó látni ezt a nemzetközi kavalkádot! Ja és mondanom sem kell, hogy Sárika mindenkit levesz a lábáról! A szingapúri lány, Denise és a spanyol összekötő felesége Maria akiket nagyon bírok. a többiek is nagyon aranyosak de ők mindig agyon szeretgetik Sárikát. Ja, de az alap, hogy Ági, Gabi, Marinetta és Ulrika itt a fő barátság forrás!

Általában mindig Ulrikával a szlovák szomszédunkkal és a kisfiukkal, Alexanderral járunk közösen. A férjeink osztály társak . Ők mennek a mi kocsinkkal, mi csajok+gyerekek az ő kocsijukkal.

Egy szomorú esemény is kapcsolódik az Orientatiton Course-hoz. Szinte majdnem az összes pici baba közel annyi idős volt, mint Sárika, de csak én és egy Litván anyuka nem adtuk be soha a gyerkőcöket a gyerek megőrzőbe. Aztán egyszer gondoltam egyet, megpróbálom ott hagyni, mert ha sírtak a gyerekek, egyből jöttek szólni az anyukának. Gondoltam, majd szólnak nekem is, ha Sárika nagyon hiányolna. Kb. 25 percig volt a gyerek megőrzőben, már elkezdődött az előadás (Weather Man), mondanom sem kell, hogy semmire nem tudtam odafigyelni, annyira rossz érzés volt bennem. És egyszer csak behozták Sárikát. Én egyből felpattantam és odarohantam, hogy mi történt és amint meglátott szegénykém olyan kétségbe esett, zaklatott zokogásban tört ki, hogy többen mondták (főleg a kisgyerekesek), hogy még az ő szemük is könnybe lábadt! Hát még az enyém! :( Nem is tudom, hogy ki vigasztalt kit. Na ezután már vissza sem mentem az előadásra, mert nagyon felkavart ez a dolog. De Sárika is olyan kis kétségbe esetten kapaszkodott belém. Adtam neki cicit és szopi közben is fel-fel sírt.  Ma sem tudom, hogy hogy jutott ekkora hülyeség az eszembe! Hisz azok a gyerekek, akik rendszeresen be vannak adva olyan országokból jöttek, ahol 6 hét a gyes (max 2 hónap), ők hozzá vannak szokva a bébiszittinghez. Sárika nem! Tudom, hogy most sokan azzal jönnek, hogy a bölibe is ugyan ez fog történni, de a böliben is van beszoktatási idő! Ami ugye pár nap közös játszás+pár nap anya ott van és különjátszás...stb, így zajlik. Nem úgy hogy Ne! Itthagylak! Pláne az, hogy egy 2 évesnek már világfelfedezhetnékje van. Egy 8 hónaposnak még anya a világ! És én ostoba, mégis ezt tettem! Ülj le! Egyes! :(

Az Orientation Course csak egy kezdő, beillesztő foglalkozás volt. Itt a bázison (és gondolom, hogy az egész U.S. Army szervezetében) folyamatosan  gondoskodnak a katonák családjairól. Számos program, lehetőség van mind a feleségeknek, mind a gyerekeknek. A bázisokat úgy kell elképzelni, mint egy kisebb várost. Itt bent minden van! Bolt, iskola, óvoda, uszoda, golfpálya és még sorolhatnám! Itt élnek a katonák. Az amerikai hadseregben teljesen egyértelmű az, hogy a sereg így gondoskodik a katonáiról. Az éppen aktuális tartózkodási helyen kapnak házat. Ide járnak a gyerekek iskolába (általános és közép iskola is!) és a feleségeknek nagyon sok lehetőség van. Én amit egyből megragadtam az az angol nyelv tanfolyam. Itt általában önkéntesek tanítanak. Gyerek megőrzésre van lehetőség de a pici babákat magunkkal vihetjük ide is. Úgyhogy elmondhatom, hogy Sárika már 8 hónapos kora óta jár angolra!!! :)))
Heti 3 alkalommal van angol, hétfőn a templomban, ide mindenki járhat és kedden és csütörtökön is de ezekre csak a külföldi katonák feleségei járhatnak. Hétfőn a Level 2 szintű csoportban vagyunk, de én erősen gondolkodom rajta, hogy meg kéne próbálni a Level 3-at. Egyrészt, hogy jobban fejlődjek, másrészt nagyon sokan vagyunk ebben a csoportban. A másik angolon a Level 3-ba osztottak be minket.Azért írom többesszámba (nem Sárika miatt :), mert Ulrikával egy csoportba járunk. Ez azért különösen jó, mert a keddi, csütörtöki angolokon a különböző szinteknek más-más időpontban van az oktatás.