Múlt héten felhívott minket Nila, a Kansas City szponzorunk és meghívott minket húsvét vasárnapján ebédre. Örömmel elfogadtuk a meghívást. Aztán pár nap múlva ismét felhívott és mondta, hogy ez az ebéd mégsem náluk, hanem a fiáéknál lesz. Megadta a címüket, aztán mi meg jól oda is találtunk. Igaz ez nem mindig megy első nekifutásra (most sem így volt), mert ezek az amerikai úti jelzések nem annyira egyértelműek. Meg igen nehéz ahhoz hozzászokni, hogy döngetsz az autópályán 100-al és kb 30 m-el a leágazás előtt van csak ott a tábla, hogy hé! kanyarodjál le! Aztán ha ilyenkor a belső sávban vagy, akkor esélyed sincs!!! Na és pluszba ehhez még jön még egy zavaró tényező, a GPS! :) Mert szegénykém az meg mutatja az utat, meg, hogy hol kell lekanyarodni, de pl. (szó szerint) csúsztunk már bele olyan lehajtóba, amin le akartunk menni, de pl. 2 lehajtó volt közvetlenül egymás után. A GPS meg csak dumál, hogy kanyarodjál már le, én meg padlófék, kerékcsikorgás, csúszás, minden, aztán jól túl is csúsztam a leágazáson hála égnek, mert az nem is az volt, amin mi ki akartunk menni, hanem a következő! De szegény GPSkém egy lehajtónak veszi az ilyeneket és ha véletlenül a rosszon mész ki, akkor utólag szól, hogy hé! nem is erre kellett volna menni! Köszi!!! :)
Na de végül is odataláltunk. Meg volt adva az utca név, a ház szám. Kicsit trükkös volt, mert ez Kansas City nagyon, nagyon külvárosi részén volt. Mint kiderült, tulajdonképpen egy farmra mentünk. Meg is találtuk az utcát, aztán nekiálltunk keresni a 22109-es ház számot. Egy táblán láttuk is, hogy jó felé megyünk, de elég gyanús volt, hogy full tanyákon megyünk keresztül, aztán egy szép, rendezett családi ház előtt megálltunk, kerestük a ház számot, ami fent is volt a bejárati ajtó előtti oszlopon, de így: 2210... és persze az utolsó szám hiányzott! Na akkor most menjünk a következő tanyáig vagy ne? És még jó, hogy ott bénáztunk (tolatgattunk, fordulgattunk), mert ez feltűnhetett a háziaknak. És kiderült, hogy jó helyen járunk! Nila és Craig jöttek ki a házból minket üdvözölni!
Mint megtudtuk ez a ház Niláék fiának az anyósáéké. Nagyon szimpatikus emberek! Nagyon nagyon tetszett a házuk, főleg az udvar! Mit udvar!? A birtok! Vittünk 1 palack Egri Bikavért és nagyon ízlett nekik! A házigazda az ebéd végére el is kortyolgatta! :) Nekik van 2 lányuk és mindkét lány családját is várták ebédre. Sárika kapott húsvéti kosarat és nagyon örült a plüss nyusziknak!
Barnabás rövid kiselőadást tartott Magyarországról és a történelméről, amit Nila, de főleg Craig nagy élvezettel hallgattak.
Aztán befutott a család. Csak úgy özönlöttek a tinik! Összesen volt 4 lány unoka, a legfiatalabb 12, a legidősebb 17 éves. a nevüket már elfelejtettem! :( A nevekkel nagyon bajban vagyok! Mindig mindenkiét elfelejtem! :( A legidősebb lány hozta a barátját, plusz volt még 3 idegen légiós, egy lány Floridából, és két fiú fogalmam sincs honnan, ők mindannyian a kolesztársai voltak valamelyik leányzónak. Mindegyik lány nagyon helyes volt! Nila és Sárika nagyon összebarátkoztak. Sárikának nagyon tetszett Niláék kis kutyája! Még meg is merte simogatni!!!
Aztán elkezdődött az ebéd. Itt is ilyen svédasztalos formában zajlott. A konyhapultra volt kipakolva minden és mindenki kiszolgálta magát. Nekem nagyon tetszik ez a módszer!
És az is nagyon tetszik, hogy rengeteg saláta és zöldség volt a sonka mellé! Abszolút nem éreztem azt, amit az otthoni nagy családi ebédek után, hogy Úr Isten mindjárt szétdurranok! Pedig desszertezés is volt. Nila készített valami áfonyás édességet, amit vanília fagyival ettünk, és ami méltán megillette az édes nevet, mert olyan émelyítő volt a végére... ha keveset ettem volna belőle, akkor azt mondom, hogy isteni, de Nila kedveskedni akart nekünk és nekem is és Barnabásnak is akkora adagot kiszedett, hogy szerintem simán egy heti édesség adagunk volt! Na, jó, az azért nem! :) De tényleg, Barnabásnak odaszedett vagy 6 gombócnyi fagyit+ rengeteg öntetet. Jót röhögtek rajta a férfiak, mivel ők már ismerték Nilát.
Ebéd közben Barabás nagyon jól összebandázott a férfiakkal, mert kiderült, hogy a fele vadászik, a másik fele pecázik így mindjárt meg volt a közös téma! :)
Ebéd után a házigazda golfkocsival vitt minket körbe, hogy megmutogassa a farmján lévő vadászleseket (3 volt belőle) a saját lőterét, meg a szójabab ültetvényeket. Sárika nagyon élvezte az anya ölében kocsikázást! Közben a hangárból (ahol 6 féle mezőgazdasági kisgép, motorcsónak is volt) előkerült 2 gokart és azzal kezdtek rodeózni a fiúk, lányok. Mindenki nagyon élvezte ezt a délutánt!
A tojásvadászatra már nem maradtunk ott, mert Barnabásnak rengeteg tanulnivalója volt és Sárika is kezdett álmosodni. Niláék kikísértek minket és fájó szívvel elköszöntünk, mert tényleg nagyon jól éreztük magunkat!
Nila pakolt jó pár tojást, hogy adjak a szomszéd gyerekeknek. Amikor hazaértünk, pont akkor kezdték el keresni a tojásokat Svena és Anna kislányai (ők a szomszéd gyerekek). Gyorsan kiszaladtam és szétszórtam a Nila által küldött tojikat. Nagyon örültek a plusz szerzeménynek a csajok!
Már vacsoráztattam Sárikát amikor csöngettek. Hát Svena anyukája jött, hogy megköszönje a tojásokat és hozott egy valami isteni finom fél tortát!!! Ennek el kell kérnem a receptjét mert tényleg nagyon finom és Sárikának is nagyon ízlett! :)
Barnabás rövid kiselőadást tartott Magyarországról és a történelméről, amit Nila, de főleg Craig nagy élvezettel hallgattak.
Aztán befutott a család. Csak úgy özönlöttek a tinik! Összesen volt 4 lány unoka, a legfiatalabb 12, a legidősebb 17 éves. a nevüket már elfelejtettem! :( A nevekkel nagyon bajban vagyok! Mindig mindenkiét elfelejtem! :( A legidősebb lány hozta a barátját, plusz volt még 3 idegen légiós, egy lány Floridából, és két fiú fogalmam sincs honnan, ők mindannyian a kolesztársai voltak valamelyik leányzónak. Mindegyik lány nagyon helyes volt! Nila és Sárika nagyon összebarátkoztak. Sárikának nagyon tetszett Niláék kis kutyája! Még meg is merte simogatni!!!
Aztán elkezdődött az ebéd. Itt is ilyen svédasztalos formában zajlott. A konyhapultra volt kipakolva minden és mindenki kiszolgálta magát. Nekem nagyon tetszik ez a módszer!
És az is nagyon tetszik, hogy rengeteg saláta és zöldség volt a sonka mellé! Abszolút nem éreztem azt, amit az otthoni nagy családi ebédek után, hogy Úr Isten mindjárt szétdurranok! Pedig desszertezés is volt. Nila készített valami áfonyás édességet, amit vanília fagyival ettünk, és ami méltán megillette az édes nevet, mert olyan émelyítő volt a végére... ha keveset ettem volna belőle, akkor azt mondom, hogy isteni, de Nila kedveskedni akart nekünk és nekem is és Barnabásnak is akkora adagot kiszedett, hogy szerintem simán egy heti édesség adagunk volt! Na, jó, az azért nem! :) De tényleg, Barnabásnak odaszedett vagy 6 gombócnyi fagyit+ rengeteg öntetet. Jót röhögtek rajta a férfiak, mivel ők már ismerték Nilát.
Ebéd közben Barabás nagyon jól összebandázott a férfiakkal, mert kiderült, hogy a fele vadászik, a másik fele pecázik így mindjárt meg volt a közös téma! :)
Ebéd után a házigazda golfkocsival vitt minket körbe, hogy megmutogassa a farmján lévő vadászleseket (3 volt belőle) a saját lőterét, meg a szójabab ültetvényeket. Sárika nagyon élvezte az anya ölében kocsikázást! Közben a hangárból (ahol 6 féle mezőgazdasági kisgép, motorcsónak is volt) előkerült 2 gokart és azzal kezdtek rodeózni a fiúk, lányok. Mindenki nagyon élvezte ezt a délutánt!
a birtok egy része
Niláék fia és Barnabás, ja és Niláék kutyusa
Nila pakolt jó pár tojást, hogy adjak a szomszéd gyerekeknek. Amikor hazaértünk, pont akkor kezdték el keresni a tojásokat Svena és Anna kislányai (ők a szomszéd gyerekek). Gyorsan kiszaladtam és szétszórtam a Nila által küldött tojikat. Nagyon örültek a plusz szerzeménynek a csajok!
Már vacsoráztattam Sárikát amikor csöngettek. Hát Svena anyukája jött, hogy megköszönje a tojásokat és hozott egy valami isteni finom fél tortát!!! Ennek el kell kérnem a receptjét mert tényleg nagyon finom és Sárikának is nagyon ízlett! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése