Pascal szülinapja

Hát az úgy volt, hogy elhatároztam, hogy szülinapomra rendezek egy csajos, gyerkőcös összejövetelt itt nálunk. Már a Food Fair-en is elkezdtem mondogatni a csajoknak, hogy 15-n, pénteken nálam összejövetel lesz. Már akkor valaki megemlítette, hogy húúú, neki az tutira nem jó, mert Sophie férjének, Pascalnak akkor lesz a szülinapi partija. Gondoltam, no problem, max akkor páran hiányoznak. Másnap szétküldtem emailban a meghívókat, és órákon belül jöttek az elnézést kérő és lemondó válaszok... aztán Sophie felhívott és nagy elnézések közepedte megkért, hogy nem-e tenném más napra a szülinapomat, mert a férjének aznap lesz a 40. szülinapja és szeretnének mindenkit, köztük minket is meghívni és ne osszuk már szét a bandát. Mondtam, hogy Ok, persze, semmi gond! Én tényleg bármelyik délután megtarthatom, de a férjeinknek csak a hétvége a jó!

Így hát a péntek estét Sophie-éknál töltöttük. Rengetegen voltunk és nagyon jól éreztük magunkat! 

Sophie és Pascal

Sophie igazából görög, csak a férje svájci. Isteni kajákat csinált! Nagy megelégedésemre volt zaziki a salátához és én is pont ugyanúgy csinálom, mint ő!!! Ja, sajna az időjárás ellenünk volt, mert egész nap szakadt az eső és ez egy BBQ party akart lenni. De hála égnek volt a csapatban 3 bátor legény, aki dacolva a szakadó esővel, kint sütötte az isteni steak-eket!!! Az egyik Pascal osztálytársa, a másik a szlovák srác, Sanyi, a harmadik meg Barnabás volt!!! Kaptak is egy nagy tapsot, amint befejezték a sütögetést! mi csajok elfoglaltuk a kanapés sarkot és ment a csacsogás ezerrel. Rengeteg gyerek is volt, akiknek az alagsorban kiürítettek egy szobát, ahol tudtak őrjöngeni!:) Sárika nagyon el volt, bár csak az ölemből volt kerek a világ, de onnan mindenkinek a haverja volt! Egyfolytában a plafonon lebegő héliumos lufikat bámulta. Nagyon tetszettek neki!!! Meg produkálta magát ezerrel és nagyon nagy barátságot kötött a coronitámmal! :D Persze, hogy mindenki ezt fotózta!!!

     

Amikor már mindenki megérkezett, akkor felköszöntöttük Pascalt. Mindenki dobott be x összeget és vettek belőle egy vásárlási utalványt. Ez volt a közös ajándékunk.

Aztán amint megsültek a húsok, nekiestünk a kajáknak. Megpróbálom felsorolni mi minden volt. Volt 2 féle steak, friss saláta, zaziki, tonhal salátás kuszkusz, pita, fetasajtos tekercs, feta sajt, valami isteni édes fokhagymás szószos héjában sült krumpli, asszem ennyi. Na de ebből annyi, hogy egy hatalmas asztal roskadozott tőle!

Kaja után már kezdtek fáradni a gyerekek. A kicsik szinte mind elaludtak anyukájuk ölében, kivéve Bartók Sárát! Hát ő nagyon élt! Néhány nagyobb kislány :) játszott vele és ez nagyon tetszett neki! Aztán úgy 8 óra felé mondtuk, hogy OK, most már elköszönünk, mert Sárikát vinnünk kéne lefektetni. De Sophie és Pascal megkértek minket, hogy várjuk már meg a tortát. Oh, persze, hát azt még megvárjuk! Sophie hozta is a tortát mindenki énekelte a Happy Birthday-t és közben Sophie mögött jött Silvana egy kicsi tortával. Amint vége lett a dalnak Sophie mindenkit megkért, hogy még egyszer énekeljük el a Happy Birthday-t és közben kalimpáltak felénk a sarokba, hogy menjünk oda az asztalhoz. Én mentem is, mert azt hittem, hogy a kis tortával a csajok fogják felköszönteni Pascalt. De nem! Amint kiderült ezt a tortát nekem szánták és a 2. dal is nekem szólt!!! Úgy meglepődtem és nagyon örültem neki!!! Tényleg nagyon jól esett!!! Pascallal együtt kellett elfújnom a gyertyákat és persze ettem mind a két tortából! Nagy duzzogva!!! :))) Az enyém citromos volt az övé csokis. Amint tudok képeket vadászni erről, akkor egyből felteszem ide őket!

Most először Sárikának is adtam 3 nyalatot a csokikrémből és igen ízlett neki!!! :)

Közben Sárika kapott valakitől egy lufit amibe egyből beleszerelmesedett! Nem lehetett tőle elvenni még egy másodpercre sem, mert akkor nagy balhé kerekedett! Na ekkor láttam is rajta, hogy már nagyon fáradt. Így elbúcsúztunk mindenkitől. Pascallal és Sophie-val még váltottunk pár szót, aztán irány az autó. Hát Sárika bekötése nem volt egyszerű, mert közben néha ki kellett venni a kezéből a lufit... balhé indul! De amint újra megmarkolta, minden rendben volt! :) Így zajlott a lefekvéses ceremónia is! És Sárika így aludt el:

 Még álmából is felkelt és sírt, amikor megpróbáltam kivenni a kezéből a lufit, majd megmarkolta a lepedőt és azzal a tudattal, hogy a lufi van a kezében, édesen visszaaludt! :)