2011. július 11., hétfő

Coffee Morning újra nálam

Pénteken ismét én voltam a soros a CM megrendezésében. Most krumplis- és káposztás tésztát csináltam, meggyes piskótát, egy igazi amerikai csokis sütit (a világ legjobb, legcsokisabb csokicsodája!!!) és a boltban kapható, dobozos, frissen kisütős pogácsát. Ez utóbbinak szinte mindenki el akarta kérni a receptjét! Így kezdtem: fogj egy bevásáról kosarat a bolt előtt... :) Tényleg nagyon fincsi pogácsa! Én a felét sajttal, a másik felét szezámmaggal spékeltem meg.
A krumplis tésztából alig maradt, a káposztásat inkább csak kostólgatták. Mind a két verziót (cukros és sós, borsos) megmutattam nekik. Sebaj, mi nagyon szeretjük! El fog fogyni! Meggyes süti mind egy szálig elfogyott, csokis sütiből még nekem maradt egy adag, amit nem bántam! ;) Még aznap este el kellett küldenem a süti recepteket mindenkinek!
Szerintem jól sikerült, majdnem mindneki eljött. Nagyon sokan voltunk + a gyerkőcök. Ugye most nyári szünet van így tényleg rengeteg gyerek volt. Még szerencse, hogy ott van a játszótér, mert eléggé be tudnak gajdulni egymástól a srácok!
Lídiát is elhívtam, de sajna csak a legvégére ért ide. De akkor egyből feldobta a hangulatot! Rorával megígértette, hogy megtanítja hastáncozni! Na erre én is elmegyek!

Amint a lady-k elmentek, már álltam is neki a gulyásfőzésnek, mert megígértem Al-nek, a hawaii szomszédnak, hogy a következő, azaz a mai pénteki utca grill partira csinálok egy nagy adag gulyást. A felesége, Szandra, a héten jött haza Irakból szabira és ez a péntek este, most neki szól.

Amint kész volt a gulyás, gyorsan át is vittük nekik, mert közben megbeszéltük Gabiékkal, hogy délután elugrunk a Legendsbe. A fiúk a NAAAGY horgász-vadász paradicsomot vették célba én pedig szandit kerestem Sárikának, mert csak zárt cipője van, azt nem akarom ráadni a közel 40 fokban. És most már mindig gyalogolni akar és szegénykémnek mindig úgy kell lesikálnom a réteges koszt a lábáról, mert mindig mezitláb sétálunk az utcán. Sajna nem kaptam neki cipőt, mert a legkisebb méret is nagy volt rá. Amiből volt kis méret, az szintén zárt cipő volt. Olyat meg minek vegyek? Van kettő is! Így marad a zárt cipő! :( Viszont vettem neki egy olyan, de olyan édes kis rucit, hogy meg kell benne zabálni!


Apa legalább kapott magának néhány peca felszerelést! Szegénykém még nem is pecázott, amióta itt vagyunk! vagyis csak Nila-ék tóparti házában. na, hátha peca felszereléssel már tud pecázni menni! Mert, ugye anélkül nehéz!

Mire hazaértünk, nagy meglepi ért minket! Új szomszédok jönnek mellénk mindkét oldalra!!! A közvetlen szomszéddal találkoztunk csak, én csak a feleséggel. 2 gyerekük van egy 5 éves láy és egy 18 hónapos fiú (a fiú legalább 2,5 évesnek néz ki :O!!!) Egyenlőre még nem laknak itt, csak elkezdtek idehurcolkodni.

Al-ék előtt már kezdett gyűlni a szokásos társaság. Most mindneki egy kicsivel több, finomabb kajákat hozott. Al-ék új szomszédjuk is csatlakozott, családostól az összejövetelhez. Ők is egész jó fejek! A gulyás megint nagy sikert aratott! És én is nagyon finom, új ízeket kostólhattam. Loren agyon finom salátákat csinált és isteni csokis muffint! Ja, Al felesége, Szandra nagyon aranyos nő! Mivel ő is valami dél amerikai országból származik, egész este spanyolul beszélgettek Lídiával. Igaz nem is nagyon tudtam volna most dumcsizni, mert Sárika rájött, hogy milyen jó sétálni, így szinte mindig csak menni akar! Szinte el sem hiszem, hogy eljött az az idő, hogy azért hisztizik, mert NEM akar az ölemben lenni! Hihetetlen!

Ma este cipőben nyomtuk a sétálást. Szegénykém, hogy milyen kis bénácska volt benne! Még ez a cipő is nagy rá. Össze-vissza csavarodott a lábán a puhatalpú. nagyon muris volt benne. Bár szerintem őt nem nagyon zavarta, de mi nagyon jót mulattunk rajta! :)

És ma nagyon hamar elálmosodott. Így mi viszonylag korán, 9 körül búcsút intettünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése