2011. július 1., péntek

Pénteki gulyás

És eljött még egy péntek este! Múlt héten apa nem csak a magyar paprika pálinkával bolondította az amerikai népet, hanem be is ígérte nekik, hogy következő hétre főzök nekik egy nagy kondér gulyást!
Így is tettem! Így a szokásos füstölt borda, sültkolbi mellé volt egy nagy fazék gulyás is. Pont itt voltak az egyik szomszéd szülei, így ők is megkostólták és nagyon ízlett nekik. Mondták, hogy már sokat hallottak a magyar gulyásról, de még sosem ettek és nagyon finom!!! Az egyik srácnak a feleségének (Loren) a nagyszülei Szlovákok voltak. Mondtam is Lorennek, hogy majd bemutatom Ulrikának. Örült neki, hogy van egy szlovák család a bázison. Bár ő nem beszél szlovákul. 
Loren is mondta, hogy a nagymamája minden karácsonykor főz gulyást, és annak is teljesen ilyen az íze! Mondtam, hogy igen, mert a Szlovák és a Magyar konyha majdnem hogy ugyanaz! 
Lídia is átlibbent a fitness órái után. Már messziről kiabált, meg dobálta a csókokat, jelezvén hogy nagyon örül nekem!!! :)
Egy újonan jött család is pont arra sétált és oda jöttek hozzánk bemutatkozni, hogy kik, ők és hogy most érkeztek. Én is bemutatkoztam nekik és elnézést kértem a nem túl jó angolomért és mondtam, hogy mi Magyarok vagyunk. Erre a nő (Tami) majd elalélt, úgy örült, mert kiderült, hogy az ő nagyszülei szintén Magyarok! :) Ő sem beszél magyarul, meg nem is sok mindent tud magyarországról, de a gulyást ismeri!!! Mondtuk is nekik, hogy pont főztem egy nagy fazékkal, így jut nekik is. Nagyon örültek neki! A férje kétszer is szedett belőle! Ők is az utcánkban laknak. Megígértem Taminak, hogy majd megmutatom neki, hogy készül egy-két magyar étel! 
Micsoda véletlenek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése